do you know Squarepusher?

Published on 27/11/08
by necropajti

ahogy azt már twitteltem, nem, nem hinném. legalábbis míg élőben nem láttad. kicsit képben lévő zenehallgatónak nem kell magyarázni ki ez a faszi, magamnak meg nincs értelme összefoglalni se, hogy hős-e ő, és ha, miért. egyébként meg a legnevesebbekről szeretem a legkevesebbet tudni, zene van és kész. tehát volt szerencsém viszonylag közelről tapasztalni néhány bőgős játékát a fehér ember számára elérhető zenék számomra érdekes bugyraiból, de basszameg ÉN (én) EMBERT ÍGY BASSZUSGITÁROZNI MÉG NEM LÁTTAM.

röviden annyit a koncertről, hogy egy legendás fickót láttunk azt csinálni amit szeret. ezeréves rutin, egy vietkong kínzómester teljes repertoárja nem tudta volna rávenni, hogy mellényúljon, és látszólag a legnagyobb problémája az volt, hogy nincs még három keze. mert ugye arról volt szó, hogy notebookokról benyomta az alapot, effekt beállít, megvárta míg jön az a rész amire már játszhat, néha élő dob (amitől nem voltam elájulva, szerintem átlagos volt), tehát minden előre meg volt írva. egy hangszerrel a kezedben amin játszol is, nagyon nem variálhatsz, ha csak nem akarsz úgy kinézni mint egy zenebohóc. kicsit toporgott a felvezetéseknél, mikor semmit nem kellett csinálnia (tudod, ez az a rész, amikor a faszagyerekek látványos mozdulatokkal simogatják a potmétereket, vagy komoly arccal bambulnak a monitorba, mintha attól szólna a cucc), így hát látszott a Tom is Squarepusher mögött. néha ki-ki “thumbsupolt” a számok között, és bár ebben a közönséggel való kommunikáció ki is merült, tényleg egy nagyon szimpatikus zenészt láthattunk szombat este.

zenészt. ezt azért még egyszer leszögezném egy külön bekezdésben is.

mi is volt zeneileg: az új lemez, meg az előző, ami várható volt, és jól működött hangosan. valamint amire nem sokan számítottak, egy eszméletlen kemény, metálba kalandozó rokkolós blokk. aztán persze a pár sláger, amit magamfajta egyszeri pajti 10+ éve, egész pontosan a big loada óta vágyik élőben hallani. megkaptuk, sírtunk (nem, pálinkáztunk, de az majdnem ugyanaz).

ha az este körülményeit nézem, a diesel klubról csak pozitívan tudok nyilatkozni, klassz, hogy egy kellemes hely tudott lenni a legtöbb nemi erőszakról elhíresült e-klub helyére. a ledfalak a maguk színes oszcilloszkóp bonyolultságát idéző képeivel megfelelő vizuált nyújtottak, nem is kellett több ide.

rég pofáztam utójára ennyit valamiről, élmény volt ez, na. némi videóanyag fellelhető itt, köszönet és hála a fucktothemusic & aktrecords párosnak, nagyon jó helyre rakott 4000 pénz volt ez.

és aki aznap este vacillált és merlinbe ment extraweltre, látatlanban állítom, hogy elbaszta.

ennyi. mi van még?

ha akarsz kommentelj, mondd meg neki jól. vagy hivatkozz rá (trackback: do you know Squarepusher?) és mondd meg neki máshol.